A szociális szorongásnak (szociális fóbiának) nincs egyetlen oka. A kutatások szerint több tényező együtt játszik szerepet: genetikai hajlam, veleszületett temperamentum, korai környezeti hatások és tanult gondolkodási minták. Ha Ön is érintett, fontos tudni, hogy ez nem jellemhiba és nem akaratgyengeség, hanem egy jól ismert, kezelhető állapot.
Mikor beszélünk szociális szorongásról?
Társas helyzetekben izgulni természetes, és a gátlásosság sem jelent önmagában problémát. Szociális szorongásról akkor beszélünk, ha a mások negatív megítélésétől való félelem tartós és erős. Ilyenkor az érintett kerüli a társas helyzeteket, vagy csak nagy megterheléssel éli át őket. Gyakori kísérőtünet a pirulás, az izzadás, a remegés és a szapora szívverés. Van, akinél főként teljesítményhelyzetekben jelentkezik, például előadáskor. Ezt teljesítményszorongásnak is nevezik. A szociális szorongás tüneteiről részletesebben is olvashat.
Milyen tényezők járulhatnak hozzá a kialakulásához?
Genetikai és biológiai háttér
Családi és ikervizsgálatok szerint a hajlam részben öröklődik. A zavar gyakoribb azoknál, akiknek közeli hozzátartozója is érintett. Rizikófaktor lehet a viselkedéses gátlás is, vagyis ha valaki már kisgyermekként visszahúzódóan, óvatosan reagál új emberekre és helyzetekre. Az örökölt hajlam azonban nem sorsszerű: önmagában nem dönti el, hogy kialakul-e a szorongás.
Környezeti hatások és korai tapasztalatok
Szerepe lehet a túlzottan óvó vagy kritikus nevelésnek és a szülőknél látott szorongó mintáknak. Hasonlóan hathatnak a megszégyenítő élmények, például a kortársak általi csúfolás vagy kiközösítés. A tünetek jellemzően serdülőkorban kezdődnek, amikor mások véleménye különösen fontossá válik.
Pszichológiai tényezők
Az érintettek gyakran negatív képet hordoznak magukról, és túlbecsülik annak esélyét, hogy mások kedvezőtlenül ítélik meg őket. Társas helyzetben a figyelmük befelé, a saját tüneteikre irányul. Utána pedig sokáig rágódnak a vélt hibáikon. Az elkerülés rövid távon megkönnyebbülést hoz, hosszú távon viszont megerősíti a félelmet.
Az okok megismerésének nem a bűnbakkeresés a célja. Azt mutatja meg, hogy a szorongás nem választás vagy gyengeség kérdése. Ez a felismerés sok érintettnek és hozzátartozónak segít oldani a szégyenérzetet és az önvádat.
A szociális szorongás kezelhető
Attól, hogy a szorongás régóta fennáll, még változhat. Kezelésére kutatásokkal alátámasztott pszichológiai módszerek léteznek, ezek közül a kognitív viselkedésterápia az egyik legjobban vizsgált. A közös munka során feltárható, mi tartja fenn a félelmet. Ezután fokozatosan új módon lehet viszonyulni a nehéz helyzetekhez. A változás időt és kitartást igényel, de sokan érezhető javulást tapasztalnak.
Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?
Ha a szorongás korlátozza a munkáját, a kapcsolatait vagy a mindennapjait, érdemes szakemberrel átbeszélni. A szorongás kezeléséről további információkat is talál, az első lépés pedig egy időpontkérés lehet.
A www.thieryhenriette.hu weboldalon további információkat is találhat az elérhető szolgáltatásokról. Ha időpontot szeretne foglalni, küldjön e-mailt az info@thieryhenriette.hu címre, vagy hívja bizalommal a +36-70-432-5790-es számot!